Sérelemdíj
Sérelemdíj jelentése
A sérelemdíjjal védett körbe tartozik minden olyan, az ember személyét – a testét, a lelkét – ért hátrány, ami nem a vagyonát éri.
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
Az új Ptk. hatályba lépéséig a nem vagyoni kártérítés az általános személyiség védelem eszköze volt. Az immateriális hátrányok, mint károk megtérítését szolgálta és az eredeti állapot helyreállításának elvén alapult. Leggyakrabban a maradandó testi sérülés, valamint hozzátartozó elvesztése esetén került alkalmazásra.
A sérelemdíj szintén a személyiség védelem általános eszköze, azonban a sérelemmel okozott hátrány kiküszöbölésének elvén túlmenően célja a jogsértés büntetése is.
A sérelemdíj mértékét különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a sértettre és környezetére gyakorolt hátrányos hatására tekintettel kell egyösszegben meghatározni.
Sérelemdíj járhat pl. annak a hozzátartozónak, akinek a károsult sérülése miatt a teljes családi élethez fűződő joga megsérül, mert rokona a baleset miatt meghal, vagy jelentős gondozásra szorul. A minimális, valódi hátránnyal nem járó látszólagos jogsérelemért ezentúl sem jár kártérítés, illetve sérelemdíj.
Sérelemdíj követelése
Aki sérelemdíjat szeretne kapni, annak ajánlott alaposan tájékozódnia a sikeres érvényesítés feltételeiről. Irodámban a megbízási szerződésről történő egyeztetés ingyenes, tehát az ügyfélnek a tájékozódásért nem kell fizetnie munkadíjat.
A sérelemdíj bevezetésével a károsultnak csupán a személyiségi joga megsértését kell bizonyítania a károkozó részéről – pl.: balesetben megsérült –, így máris jogosulttá válik a sérelemdíjra.
A személyiségi jogsérelem bizonyításán túl további hátrány bizonyítása nem kötelező, de ha a károsult magasabb összegű sérelemdíjat követel, akkor bizonyítania kell, hogy milyen hátrányok érték.
Akitől a sérelemdíjat követelik, akkor mentesülhet a sérelemdíj fizetési kötelezettség alól, ha főszabály szerint bizonyítja, hogy nem járt el felróhatóan, illetve például a sérelem teljes mértékben a károsult hibájából következett be.
Ha gépjárművel okoznak gyalogosnak személyi sérülést, csak akkor mentheti ki magát az üzembentartó, ha bizonyítja, hogy a gépjármű üzemeltetésén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be a sérülés. A bizonyítás megfordult, így ha nem bizonyítható a kimentés, akkor fizetni kell. Nem a károsultnak kell bizonygatnia egy közlekedési ügyben, hogy a károkozó milyen Kresz szabályt sértett meg, amivel neki sérülést okozott, hanem pont fordítva.
Akitől követelik a sérelem díjat, annak kell igazolnia, hogy nem felelős a sérülésért. Aki tehát részben vagy egészben egy közlekedési baleset során akár zúzódást, vagy súlyosabb testi sérülést szenved el, annak az előzőek szerint sérelemdíj jár.
Peres gyakorlat
A bírósági peres gyakorlatban a személyiségi jogok legtipikusabb esetei, amikor a más hibájából bekövetkező baleset miatt sérelemdíj jár:
- közlekedési balesetben súlyos testi sérülést (esetleg maradandó sérülést) szenved a károsult
munkahelyi baleset (üzemi baleset) során sérül meg a károsult
- baleset miatt a károsult elveszti közeli családtagját (a gyermek elveszti szüleit, vagy édesanyját, édesapját, vagy testvérét, vagy amikor a szülő elveszíti gyerekét a gyermek halálos balesete miatt).
A hozzátartozónak jár kártérítés, amikor a rokona meghal más hibájából.
Jogesetek alapján
A vagyoni kártérítésen kívül sérelemdíj is jár jellemzően az alábbi esetekben:
gerincvelő sérülés
- agysérülés
- érzékvesztés (hallás, látás, szaglás, ízlelés)
- végtag csonkolás
- bénulás
- mozgáskorlátozottság (pl.: helyváltoztatás csak nehézségekkel lehetséges, vagy akár állás, járás, futás, lépcsőzés, guggolás, térdelés, bármilyen más végzett tevékenység során hátrányt szenved a károsult)
családi- illetve házasélet zavarai
- bármely nem életfontosságú szerv csonkolása, funkció csökkenése
- esztétikai vagy kozmetikai károk
- pszichés zavarok
- személyiség torzulások
- a kulturális, sportolási és szórakozási lehetőségek beszűkülése.
Sérelemdíjas káresetek
Az új Polgári törvénykönyv már csak példálózó jelleggel nevesíti a személyiségi jogokat
Sérelemdíjjal védett személyiségi jogok körébe tartozik például a(z):
- élet, a testi épség és az egészség
- személyes szabadság, a családi és a magánélet, (önrendelkezéshez való jog, cselekvési szabadság)
- magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok
- személy hátrányos megkülönböztetése (egyenlő bánásmód)
- becsület és a jóhírnév
- meghalt ember emléke (kegyeleti jog)
- személyes adatok védelméhez való jog (pl. név, lakcím és egészségügyi adatok)
- névviseléshez való jog
- képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
- magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog
- magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás.
Sérelemdíj fogalomhoz tartozó felsorolás tehát nem kizárólagos, mert nem lehet minden az embert hátrányosan érintő immateriális károsodást nevesíteni.
Sérelemdíj egyéb szempontjai
A károkozó köteles a sérelemdíjon felül a károsult egyéb kárait is megtéríteni.
Sérelemdíj nem csak az embereket, hanem a cégeket is védi.
Személyiségi joga a cégeknek is van azzal, hogy természetesen egy cég személyiségi jogába nem tartozik bele az olyan sérelem, mint pl. az élet és az egészség megsértése. De egy cég személyiségi jogai közé tartozik a névviseléshez való joga, a jó hírnév és üzleti titkainak védelme.
Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. Ide tartozik pl. a kórházi műtét elvégzése, hiszen a műtét előtt a beteg belegyező nyilatkozatot tesz arról, hogy az ismertetett műtéti kockázatokat és szövődményeket vállalva megengedi, hogy az orvos megműtse.
Különösen veszélyes lehet, amikor a mobiltelefon használó különböző programok (applikációk) telepítésekor széles körben hozzájárul a személyes adatainak és titkainak megismeréséhez. Pl. telefonszámok és sms-ek megismerése, akár küldése, a tartózkodási hely megismerése ismeretlen személyek által.