Közlekedési baleseti kártérítések
Az új Polgári Törvénykönyv a korábbinál jóval bonyolultabb felelősségi rendszert rendel alkalmazni, ezért célszerű az ilyen kártérítési ügy ellátását nem laikusokra, hanem a közlekedési baleseti kártérítés területén jogi szaktudással rendelkező ügyvédre bízni!
Felelősség a balesetért
A közlekedési balesetből származó kártérítést a baleset okozójának kötelező felelősség biztosítója köteles megtéríteni.
A kötelezettség nem csak a gépjárműben keletkezett károkra vonatkozik, mert a baleset során elszenvedett személyi, testi sérülésből származó kárt is köteles a biztosító megtéríteni.
A károkozó köteles a károsultnak a közlekedési balesetből származó teljes kárát megtéríteni.
Nem csak a baleset napján felmerült károk tartoznak bele, hanem a közlekedési balesettel összefüggésben akár évekkel később felmerült károk is.
Így például a károsult számára a sérelemdíjon, továbbá vagyoni károkon és havi járadékon felül például végtag vesztés esetén a legjobb minőségű művégtag ára is kártérítésként megilleti a károsultat, amikor a művégtag kihordási ideje lejár, akkor ismét az egészséges állapothoz legjobban közelítő szolgáltatású művégtag jár a károsult részére. Ilyen lehet pl., az Otto Bock C-Leg, vagy Genium művégtagok.
Például egy közlekedési baleset miatt lebénult károsult részére időszakonként visszatérő módon jár az olyan speciális ágy, valamint pl.: a károsultat felállítani képes speciális szék, amely a baleseti sérülésből fakadó állapot elviselését a legjobban megkönnyíti.
Kártérítés jogalapja
A közlekedési baleseti kártérítés jogalapja az új Polgári Törvénykönyv bevezetésével (2014.03.15.) jelentősen megváltozott. Az új Ptk. bevezetése előtti káreseteknél minden esetben a veszélyes üzemi működésre vonatkozó jogi szabályozás volt alkalmazandó.
Az új Ptk. bevezetését követően amennyiben a károkozó és a károsult között bármilyen szerződéses jogviszony van, úgy a szerződésszegés esetén irányadó szabályokat kell alkalmazni, és nem alkalmazható a veszélyes üzemi működésre vonatkozó szabályai.
Így például aki taxi utasaként szenved balesetet, az csak a szerződésszegés szabályaira hivatkozhat a taxi üzembentartójával vagy biztosítójával szemben. Annak nincs akadálya, hogy az utas a baleset másik résztvevőjével szemben lépjen fel kártérítési igénnyel, de csak akkor, ha annak jogi feltételei fennállnak.
A szívességből szállított utas közlekedési baleseti kártérítésre az őt szállító autó vezetőjével – egyben üzembentartójával szemben – akkor tarthat igényt, ha az autó vezetőjének felróható hibájából következett be a baleset, mert közöttük ingyenes szerződés állt fenn a baleset időpontjában.
Természetesen, ha az autó vezetője és üzembentartója eltérő személy, úgy nincsen akadálya a veszélyes üzemi működésre vonatkozó szabályok alkalmazására.