Munkahelyi és üzemi baleseti kártérítések
Sajnos rengeteg történetet hallani arról, hogy a baleset után a munkáltató megígéri a sérültnek, hogy ha nem töltik ki a jegyzőkönyvet, vagy nem töltik ki a valóságnak megfelelően, akkor a munkavállaló nem kerül hátrányba, minden őt megillető díjat megkap, sőt még jobban is jár…
SOHA ne menjünk bele ilyen alkuba! Hiába az akár évtizedes ismeretség, a munkaadó számára addig vagyunk fontosak, amíg munkaképesek vagyunk. Ha a munkaadónk valóban korrekt, akkor nem fog az utunkba állni, hanem törvényileg is minden feladatát teljesíti!
Munkabaleset vagy üzemi baleset
A munkabalesetek körét a Munka Törvénykönyve határozza meg.
Munkabalesetnek tekintjük azokat a baleseteket, amelyek a dolgozót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érik. Ide tartozik a konkrét munkavégzésen kívül a munkához kapcsolódó közlekedés, a tisztálkodás, az üzemi étkeztetés és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások is.
A munkavállalót a lakásáról munkahelyére, illetve onnan lakására történő közlekedés közben érő baleset csak akkor munkabaleset, ha a munkavállaló a munkáltató járművével közlekedett.
Az üzemi baleset a munkabalesetnél tágabb fogalom, amelyet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályoz.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell.
Közvetlenül a baleset után
A lehető leghamarabb gondoskodni kell a sérült ellátásáról és helyszín biztosításáról, hogy a segítségnyújtás zavartalan lehessen.
Gondoskodni kell róla, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon. Ez azért fontos, hogy a baleset okait meg lehessen állapítani. Sajnos sok munkaadó kitér a felelősség alól és igyekszik úgy feltüntetni a szituációt, hogy a balesetet ért személy volt a hibás. Ne hagyja, hogy a munkaadó visszaéljen a helyzettel!
Hivatalos jegyzőkönyvet kell felvenni! A jegyzőkönyvben ragaszkodjunk hozzá, hogy részletesen, pontosan és tényszerűen fel legyenek tüntetve a körülmények és a baleset súlyossága is! A felelős és kártérítés összegének megállapítása szempontjából ez nagyon fontos.
A munkáltató a balesetet köteles kivizsgálni és bejelenteni az illetékes hatóság felé a következő hónap 8. napjáig. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell.
A három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó sérülésről szóló jegyzőkönyvet az OMMF területileg illetékes felügyelőségéhez is el kell juttatni.
Akkor is ki kell vizsgálni a balesetet, ha az nem volt súlyos és nem okozott munkaképtelenséget. A baleseteket baleseti naplóba kell írni és azt a baleseti nyilvántartásba rögzíteni.
A munkáltató 15 napon belül köteles tájékoztatni a sérültet a kárigény előterjesztésére.
Ha a munkavállalónak csökkent a munkaképessége a felgyógyulás után, akkor baleseti járadék illeti meg. Ha ez a sérülés meghaladja a 67%-ot, akkor baleseti rokkantsági nyugdíj jár neki.
Fontos, hogy a TB ellátás szempontjából lényegtelen, hogy vétkes volt-e a sérült, vagy sem. A sérülés mértékét független szakorvosi bizottság állapítja meg.
Kártérítési igény
A kártérítési eljárást célszerű minden esetben egy alapos kárigény benyújtásával kezdeni, melyhez mellékelni kell az orvosi iratokat, számlákat.
Ezt követően érdemes a munkáltatóval/biztosítóval egyeztetni, ahol a felek együttesen tisztázzák tényleges elképzeléseiket.
Abban az esetben, ha az álláspontok távol állnak egymástól, akkor haladéktalanul meg kell indítani a polgári peres eljárást (munkabaleset, üzemi baleset esetén munkaügyi jogvitát kell kezdeményezni).
A végső kártérítési összegről a bíróság fog dönteni, azonban a peres út nem akadálya annak, hogy adott esetben a bíróság előtt is egyezséget kössenek a felek.
A munkáltató kártérítési felelőssége szigorú (ún. objektív felelősség), gyakorlatilag minden munkabaleset, üzemi baleset esetén kártérítést kell fizetnie!
Csak akkor nem kell fizetnie, ha bizonyítani tudja, hogy a baleset csak és kizárólag elháríthatatlan külső ok következménye volt, vagy maga a dolgozó okozta a kárt kizárólagosan és elháríthatatlanul.
A gyakorlatban kármegosztást alkalmaznak abban az esetben, ha a kár részben a munkavállaló magatartása miatt keletkezett.
Kártérítés fajtája
Jellemző kártérítések a vagyoni kártérítés, a sérelemdíj továbbá a járadék jellegű kifizetések.
Vagyoni kártérítés körében: jó eséllyel érvényesíthető a munkahelyre bevitt vagyontárgyban keletkezett kár (pl.: megsérült ruházat), a balesettel kapcsolatban keletkezett indokolt és igazolt költségek (ápolás-gondozási költség, háztartási kisegítő költsége, utazási költség, gyógyszerköltség, stb.), valamint azon elmaradt vagyoni hátrány is (keresetveszteség), melyra a sérült munkavállaló biztonsággal számíthatott volna.
Sérelemdíj (a korábbi nem vagyoni kár): gyakorlatilag mindaz a kár, amelyek személyiségi jogi sérelmet okoznak. Például mindenkinek joga van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ebből eredően tehát, amennyiben csonttörést szenved, e személyiségi joga sérül. A személyiségi jogi sérelem megalapozza a kártérítés megfizetését, azonban annak összegszerűsége nagyban fog függni az okozott sérelem súlyától, és nem utolsó sorban a kárigény pontosságától vagy a képviselő szakmai tudásától.
Járadék követelés: ha a balesetben megsérültnek a jövőben rendszeres jelleggel visszatérő kiadása keletkezik (költségpótló vagy jövedelempótló), például azon oknál fogva, hogy élete végéig gyógyszereket kell majd szednie. Ebben az esetben a károkozónak meg kell térítenie az ilyenfajta kiadásokat – általában – havi rendszeres jelleggel (pl.: havi 5.000 forintot gyógyszerre). Itt is lehetőség van egyezségkötésre, amely azt jelenti, hogy a károsult igényét (a havi 5.000 forintot) előre kérheti (járadék megváltás), azonban ennek összege pontos kockázatelemző számítást igényel.